A pontos gyártás alapja
Az alak- és helyzettűrések döntő szerepet játszanak a termékek minőségében és működésében, ugyanis a gyártási folyamatokat optimalizálják, és biztosítják az alkatrészek cserélhetőségét. Az alak- és helyzettűrések precíz meghatározása által Ön biztosíthatja, hogy termékei magas követelményeknek és a szabványnak is megfelelnek, valamint így az alkatrészek nemcsak a legpontosabb gyártással készülnek, hanem az alkalmazás során is optimálisan működnek.
Szimbólumokkal a tökéletes illeszkedéshez
Az alak- és helyzettűrések többet jelentenek puszta szimbólumoknál a rajzon. Ezek jelentik a kulcsot az alkatrészek működéséhez és cserélhetőségéhez. Minden szimbólum bizonyos tűréstípust mutat, és megadja, milyen eltérés megengedett.
- Egyenesség: megadja, milyen egyenes legyen a vonal
- Síklapúság: leírja, milyen sík legyen a felület
- Köralakúság: meghatározza, milyen kerek legyen egy kör vagy henger
- Hengeresség: leírja, mennyire legyen hengeres a test
- Helyzet: megadja egy elem pozícióját a másikhoz képest
- Irány: leírja egy elem igazítását
Alak- és helyzettűrések GYIK
Mit jelent az alak- és helyzettűrés?
Az alkatrész szükséges működésének biztosítása érdekében, a műszaki rajzon meghatározhatók az alak- és formatűrések. Emellett egy-egy tulajdonsághoz, pl. egyenesség, hengeresség, koncentricitás stb. hozzárendelhető a tűrés szimbólumok segítségével.
Mi a különbség az alak- és helyzettűrések között?
Miközben az alaktűrések a test bizonyos aspektusait (pl. egyenesség, köralakúság) és ezzel az alakját határozzák meg, úgy a helyzettűrések mindig báziselemre vagy bázistengelyre (pl. párhuzamosság vagy derékszögűség) vonatkoznak.
Hogyan keletkeznek alak- és helyzeteltérések?
Az alakeltérések a fellépő feszítőerők, forgácsolóerők, rezgések vagy a munkadarab sajátfeszültsége által jönnek létre.
A helyzeteltérések pl. a berendezés pozícióeltérése, helytelen megmunkálási hőmérséklet vagy akár fellépő feszítőerők és sajátfeszültségek esetén keletkeznek.
Az eltérések összessége döntő szerepet játszik abban, hogy az alkatrészek működése biztosított lesz-e.
Meg kell adni az alak- és helyzettűréseket?
Nem. Ha nincsenek megadva alak- és helyzettűrések, minden eltérésnek a mérettűrésen belül kell lennie. Ha a hiányzó alak- és helyzettűrések ellenére fontosak az alkatrészek funkciói, ajánlott a mérettűrésnek csak a felét kihasználni.
Mire kell figyelni mérési próbánál?
Méréskor mindenképpen szükséges, hogy az a „báziselem” és „tűrt elem” rajzjelek szerint történjen, különben a mérés nem megengedett. Például az alkatrészt nem szabad a tűrt hengeren feszíteni és a báziselemen mérni a koncentricitást, hanem a koncentricitást magán tűrt elemen, azaz a hengeren kell ellenőrizni.
